Gy.N. 4.

Angyalgyökér

Latinnév: Angelica archangelica L.
Családnév: Ernyősvirágzatúak családja
Kétéves vagy évelő eurázsiai növény kb. 10 cm hosszú és 5 cm vastag, hengeres, kissé répa alakú, barna gyökértörzzsel, melynek felületén körkörös vonalak, belsejében sárgásfehér tejnedv található. A gyökerek hossza 15-30 cm, vastagságuk elérheti az 1 cm-t. Jellemző fűszeres illatuk van, ízük keserű. Az első évben tőleveleket fejleszt; a második évben vagy a következő években képződik az erőteljes szára, melynek átmérője elérheti a 8 cm-t, hossza a 2 m-t. Egyike a legmagasabb termetű hazai ernyősvirágzatú fajoknak. Szára csöves, belül üres. A levelek nagyok, háromszor szárnyasán összetettek, a középső rendszerint három karéjú; alapjuk hólyagosan felfújt, ez a jelleg különösen a felső leveleknél szembeötlő. Júliusban, augusztusban virágzik.
Az ernyős virágzat, e fajra jellemzően, szabályos gömb alakú, átmérője kb. 20 cm, az ernyőcskék is gömb felületűek. A kaszatok elliptikusak, összenyomottak, hosszuk elérheti az 1 cm-t.
Elterjedésének déli határát a Kárpátokban éri el. Patakok mentén, sziklás helyeken él, 700 és 1700 m tengerszint feletti magasságon. Csak szórványosan fordul elő, ezért természetvédelmi érték.
Termesztett változatai és a vadon termő egyedek között alaki különbségek figyelhetők meg, ez utóbbiak termete is alacsonyabb. Nem tévesztendő össze az Angelica sylvestrisszel, melynek virágzatai félgömb alakúak.
Termesztésére olyan területet kell választani, mely nagyjából megfelel a természetes lelőhelyek adottságainak, a hegyvidéken számíthatunk a legjobb eredményekre. Legalkalmasabbak a mély rétegű, porhanyós, tápanyagokban gazdag talajok, melyek kellő nedvességtartalommal rendelkeznek, mégsem vizenyősek.
A magvak rövid idő alatt elvesztik csírázóképességüket, ezért a gyökerek betakarítása után már vetni is kell, lehetőleg szabadágyakba, augusztusban, majd a palántákat ősszel szétültetik. Végleges helyére közvetlenül is vethető a magvak érésekor. Gyökeres gyökértörzsét használják fel, ritkán a terméseket, esetleg a leveleket, szárakat is. A földbeli részeket megmosás után 30-35 °C-on szárítjuk, a vastagabbakat előzőleg kettéhasítjuk.
A gyökérhozam 1000-1200 kg/ha, száraz drogra számítva. A száradási arány 4:1.
Vetőmag nyerésére a főernyők központi kaszatjai a legalkalmasabbak.
Az angyalgyökér (Angelicae radix) illóolaj-tartalmú, keserű ízű drog. Az illóolaj nyeredék szárított gyökér esetében elérheti az 1%-ot, főleg gyűrűs szénhidrogéneket (például fellandrént) tartalmaz. A növény minden részében kumarinok és furanokumarinok is találhatók: archangelicin, bergaptén, imperatorin, izoimperatorin, izopimpinellin, osztói, osztrutol, oxipeucedanin, fellopterin, xantotoxin. Kálciumantagonista hatásuk kísérleti körülmények között a legkifejezettebb az archangelicin esetében, majd az osztói következik és az izoimperatorin.
Étvágyjavító szerként használják, főleg savszegény gyomornedvet termelő (hipacid) betegeknél. Enyhe görcsoldó és fájdalomcsillapító hatása is van. 2 kávéskanálnyi aprított gyökérből egy liter vízzel készítünk forrázatot, további 1-2 percig kis lángon főzzük, 3 perc múlva szűrjük, a főétkezések előtt egy órával egy-egy csészényi kortyonként fogyasztható.
Egyes likőrök készítésére is felhasználják.
A vadon termő angyalgyökér nem gyűjthető!